Petőfi-szilveszterek Kiskőrösön

Kiskőrösön a szilveszter az itt élő emberek számára sokkal többet jelent, mint egyszerű évfordulót.

Az evangélikus anyakönyv tanúsága szerint Petőfit 1823. január 1-jén keresztelték itt, Kiskőrösön, az evangélikus templomban. Mivel 1895 előtt nem volt polgári anyakönyvezés, a keresztelés időpontja fogadható el születési dátumként.

Városunkban a tudatos kultuszépítés az 1857-ben, a Sárkány János által a Vasárnapi Ujságban megjelent cikkel, az 1862-ben felállított első köztéri Petőfi-szoborral, és 1890-ben a szülőház kiskőrösi átvételével vette kezdetét. Intézményesült formája azonban csak az 1920-as években kezdett kibontakozni. A költő születésnapját ünneplő Petőfi-szilvesztereket a lelkes kiskőrösi polgárok lokálpatriotizmusa hozta létre, és a költő születésének 100. évfordulója után váltak egyre fontosabbá a városban.

A kultusz részeként a költő 90. születésnapjára készült el az egyedülálló kultusztörténeti relikvia, az 1055 gramm súlyú, ezüst-zománc ötvözetű Petőfi Billikom, amit a Kiskőrösi Úri Casino készíttetett. A serleg felavatására 1913. március 15-én került sor, Gyulay János, a Kiskőrös és Járása lap főszerkesztője mondott beszédet. „Kiskőrös város intelligens társadalma… lelkes felbuzdulással Petőfi billikomot alapított e város nagy szülöttének emlékezetére, hogy miként ma, úgy a jövőben is minden évben ezen a napon a Kiskőrösi Kaszinó szabadságlakomáján a billikom felemelésével rójja le kegyeletét a hazaszeretet és a világszabadság lánglelkű apostolának…. Petőfi Sándornak halhatatlan emléke iránt."

A billikomhoz díszes, kézzel írott alapító okirat is tartozik, ami a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum látványtárában tekinthető meg.

1922-ben a születési centenáriumi ünnepségre készülve Zoltán János, a Petőfi Irodalmi Kör elnöke felvetette, hogy helyi szinten tartsanak egy színvonalas, gyertyafényes megemlékezést. December 31-én délelőtt 10 órától a templomokban, majd 11 órakor a Petőfi-szobor előtti főtéren gyűlt össze a község népessége. A rendezvény szónoka Szávay Gyula, a Petőfi Társaság titkára volt, és megjelent Jelfy Gyula, a Vasárnapi Ujság fotográfusa is. Este 6 órától a házak ablakaiban apró gyertyák gyúltak ki. Az est fénypontja a főtér kivilágítása és a szülőházhoz vezető éjféli fáklyás felvonulás volt. Az ünnepségen részt vett Komáromi János író is, tőle tudjuk a részletes történéseket.

„ … Amikor az 1922-ik esztendő utolsó perceiben megkondultak Kiskőrös két templomának harangjai, mikor a költő félig földbe süppedt szülőviskójának udvarán a helybeli dalárda énekelni kezdte a- Fürdik a holdvilág…- méla romantikájú dalát,- mialatt Kiskőrös apró házaiban és köröskörül a tanyákon vékony gyertyák világítottak az éjszakában,- a sok-sok ezer egyszerű ember: kisgazda, földműves, iparos könnyekre fakadt. De lehetetlen is volt nem könnyezni. Mert Kiskőrösön csak a költő népe emlékezett meg a költőről, mindenki más elmaradt. Azon az éjszakán, mikor még leggyűlölködőbb ellenségeink is némán tisztelegtek egy pillanatra Petőfi emléke előtt, minálunk mindenki megfeledkezett a költő szülővárosáról. Senki sem tartotta érdemesnek, hogy elzarándokoljon Kiskőrösre, csupán a Petőfi Társaság küldte le képviselőit… Már jóval éjfél előtt megindult a zarándoklás a nádtetejű házacskához. Az udvaron, a szűk közben mintegy háromezer ember. A szülőház ablakában gyenge fénnyel erőlködik Márk néni hét szál Petőfi-gyertyácskája. Később lampionos menet érkezik, s nesztelenül elhelyezkedik az ajtó előtt. A szónok beszélt Petőfiről, egy kis tót leány szavalt még, s egy fiatalember áldotta meg a viskót. Egy óra körül üresek voltak már az utcák, csak a hold állt szokatlan magasságban. A gyertyák pislogtak még az ablakokban, s belenéztek a pusztaságba. És a pusztaság felöl, annak legmélyéről pislákoló szemmel néztek vissza idáig a tanyaházak apró ablakai. Senki úgy meg nem ünnepelte Petőfit, mint Kiskőrös népe. Mert megsiratta.”

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc centenáriumi évfordulóját is méltóképpen ünnepelte meg a város, Kiskőrös volt az országos rendezvények központja. Ekkor fogalmazódott meg többek között a szülőház múzeummá alakítása is. Az ünnepségsorozat 1947. december 31-én kezdődött fáklyás felvonulással megemlékezve a költő 125. születésnapjáról. Jelen volt az országgyűlés elnöke, a kormány több tagja, neves színészek, művészek, külföldi nagykövetek és a különböző pártok képviselői.

1997-ben a forradalom és szabadságharc 150., Petőfi születésének 175. és halálának 150. évfordulója alkalmából Kiskőrösön újra nagyszabású ünnepséget rendeztek. Szilveszterkor nyílt meg az új emlékmúzeum, és Kiskőrös Város Önkormányzatához került a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum fenntartói-és tulajdonjoga is.

Ekkor indult útjára a jelenlegi struktúrájában ma már hagyományos Petőfi-szilveszter. A program kora délután képzőművészeti kiállítás-megnyitóval kezdődik, majd sorszámozott, névre szóló Petőfi-kötetet kapnak azok az egyéves gyermekek, akik Magyarország területén a költővel azonos napon születtek. Ez az egyedülálló, szép gesztus is hozzájárul ahhoz, hogy már kisgyermek korban megismerkedjenek Petőfi életművével, és irodalomszerető felnőtté váljanak. A délután és az este folyamán a helyi színészekből álló Szilveszter Társulat reformkori színházi darabot állít színpadra, majd megemlékezés következik a szülőház előtt. Ennek része a serleges fogadalomtétel, amikor a város vezetője a már említett billikommal a kezében ígéretet tesz a Petőfi-kultusz gyarapítására, a múzeum fejlesztésére. A Szarvas fogadóban lévő vacsora is különleges, hiszen a menü reformkori ételekből és italokból áll. Éjfélkor fáklyás felvonulás indul az evangélikus templomba, ahol évkezdő áldás után megtekinthető az eredeti anyakönyv Petőfi keresztelési bejegyzésével.

Aktualitásaink

Közelgő események

Megemlékezés Petőfi halálának 172. évfordulójáról.

Petőfi – szilveszter

Hagyományos Petőfi – szilveszter, kulturális és gasztronómiai programmal.

LogoKérdése lenne?

KERESSEN MINKET!