Petőfi Sándor kiskőrösi születésére vonatkozó okmányok

1. A kiskőrösi keresztelési anyakönyv bejegyzései

Petőfi Sándort 1823. január elsején keresztelték a kiskőrösi evangélikus templomban. A szertartást Martinyi Mihály helybéli lelkész végezte, az első keresztszülőpár az ő gyermekei, Károly és Ludovika voltak. A második komapár Dinga Sámuel és felesége, Petykó Éva, a harmadik Viczián János kiskőrösi gazda – aki viszonozta Petrovicsék másfél hónappal korábbi keresztkomaságát – és Kovátsay Ferencné Dinga Anna volt. A keresztszülők részben helybeliek voltak, illetve a közeli Izsákon és Soltvadkerten éltek.

A keresztelési anyakönyv a legkorábbi dokumentum Petőfi Sándor születésével kapcsolatban. Eredetije a kiskőrösi evangélikus egyház irattárában található, hiteles másolatát Petőfi szülőházában lehet megtekinteni.

A Petrovics házaspár többször is szerepel keresztszülőként a 4. számú anyakönyvben. 1822. november 13-án Vicziánék Zsuzsanna nevű lányát keresztelték, 1830-ban és 1833-ban pedig két fiukat tartották keresztvíz alá. A Kovátsay házaspárnak még 1823-ban visszaadták a keresztkomaságot. Ebből is látható, hogy kiskőrösi kapcsolataikat nem szakították meg, és elköltözésük után is vissza-visszajártak Kiskőrösre.

2. A pesti Piarista Gimnázium anyakönyve és bizonyítványai (1834/35)

A kecskeméti és a sárszentlőrinci iskolai évek után 1834-ben Petőfit az édesapja a piarista gimnáziumba íratta be. Ez Pest legrégebbi, 1718 óta működő, magyar nyelvű, kegyesrendi tanintézete volt.

Petrovics eredetileg a német nyelv elsajátítása miatt taníttatta fiát Pesten. Petőfi először a német tannyelvű evangélikus gimnáziumba járt, de a gyenge tanulmányi eredményei arra késztették apját, hogy átírassa a magyar tannyelvű Piarista Gimnáziumba.

Az iskola anyakönyvében Petőfi a 133. számú sorban szerepel, Locus Natalis, vagyis a szülőhely rovatba a Pest vármegyei Kis-Kőröst jegyezték be.

Az eredeti dokumentum a budapesti Piarista Gimnázium Levéltára Fond 3/9, Anyakönyvek, 60. kötetben található. (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára.)

A bizonyítvány 21. sorban láthatóak Petőfi adatai és jegyei az 1834/35. tanévben.

A Locus natalis rubrikában itt is Kis-Kőrös olvasható.

3. Az aszódi latin evangélikus gimnázium bizonyítványa (1835/38)

A pesti tanulóévek után Petrovics István Aszódra vitte fiát. Ez volt a legelérhetőbb közelségű evangélikus iskola, és családját is több szál fűzte ide. A költő nagyapja Aszódon élt, apját itt keresztelték, szülei itt házasodtak össze. Koren István, a gimnázium tanára elismert, jó nevű „rektor” volt, akit az iskolával együtt Martinyi Mihály – a költő keresztapja – ajánlott Petrovicsnak. A 13 évesnek bejegyzett Petrovics Sándort Koren az iskolai bizonyítványba 1835 szeptemberében mint kiskőrösi születésű, szabadszállási illetőségű tanulót írta be a második grammatikai osztályba.

Az aszódi évek nagy hatással voltak Petőfi személyiségfejlődésére. Itt írta első fennmaradt versét, a Búcsúzást, itt volt először szerelmes, és itt akart először egy társulat vendégszereplésének hatására vándorszínésznek állni. Az aszódi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el. Az eredeti bizonyítvány az aszódi Petőfi Múzeumban található.

Koren István saját kézírásával jegyezte be a kiskőrösi születést az aszódi kisgimnázium (schola latin) Matriculájában. Az anyakönyvben a tanulók adatain kívül Koren feljegyzései és az osztályok tananyaga is szerepel.

4. A selmecbányai evangélikus líceum anyakönyve (1838/39)

1838. augusztus 31-től Petőfi a selmecbányai líceum tanulója lett. A magát 17 évesnek valló költő a gimnázium utolsó előtti, poétikai osztályát végezte itt. A német nyelvet is gyakorolták, de a latin volt az oktatás fő nyelve.

Ebben az iskolában félévkor megbukott történelemből. Tanára, a szlovák nemzetiségű Lichard Dániel volt. A rossz tanulmányi eredmény és a család tönkrejutása miatt Petőfi 1839 februárjában elhagyta a selmeci líceumot. Innen Pestre ment, ahol statisztaként, szolgaként alkalmazta a Nemzeti Színház. Ezt követően Ostffyasszonyfára a rokonokhoz látogatott, majd Sopronban beállt katonának.

Az iskolai anyakönyv 89. lapján a 9. bejegyezés vonatkozik a költőre. Születési helyként Kiskőrös, származási helyként Szabadszállás szerepel:
Petrovits Alexand, 17. Ann. Ang. Conf. Hung, Kis-Kőrös, Pest-m. Pater Stephanus, Lanio, Szabad-Szállás.

Az eredeti dokumentum a selmecbányai Evangélikus Líceum Egyházi Levéltárában található.

5. A soproni katonai nyilvántartás (1839/41)

Miután Petőfi Selmecbányán gyenge bizonyítvánnyal végezte a félévet és szülei végleg tönkrementek, apja megvonta tőle a támogatását. Végső elkeseredésében vagy kalandvágyból 1839. szeptember 6-án önkéntes katonai szolgálatra jelentkezett a császári-királyi hadseregbe, a soproni 48. számú Gollner-gyalogezredbe. Az alakulat főtörzskönyvének (Grundbuch) 33. füzetének 168. lapján az ő bediktálása alapján Kiskőrös szerepel a Geburtsort, vagyis a szülőhely rovatban. A törzslapon a Selmecen már látott módszerrel, 1821-ben születettnek, két évvel idősebbnek mondta magát a biztos felvétel reményében.

Petőfi rövid ideig volt katona, az ezredorvos jelentése alapján felülvizsgáló bizottság elé küldték, ahol megállapították, hogy hajlamos a tüdőbajra és szívbetegségre. Ezek alapján felmentették a katonai szolgálatból, és 1841. február 28-án megkapta az obsitlevelét. Távozott Sopronból és elindult Pápa felé.

Az eredeti dokumentum a Bécsi Hadi Levéltárban található.

6. A pápai református kollégium iskolai okmányai

1841 márciusában érkezett Pápára, unokatestvére, Orlay Petrics Soma lakására. Az ősi pápai kollégiumban szeretett volna tanulni. Mivel tanulmányai megszakítása miatt a bizonyítványát Selmecen hagyta, és már túl voltak a félév felén is, Tarczi Lajos professzor csak ideiglenes tanulónak vette fel. Ekkor csak tíz-tizenkét napot tartózkodott a városban. Ezután Pozsonyba ment, majd szüleihez Dunavecsére látogatóba. Újra vándorszínésznek állt a Dunántúlon, majd 1841 októberében visszatért a Dunántúl Athénjába, Pápára. Itt Tarczinak köszönhetően a különbözeti vizsgák letétele után újra diák lett a kollégiumban.

Az iskola rendjét az iskolai törvények szabályozták, amelyeket mindenkinek szigorúan be kellett tartani. Ezeket a törvényeket kellett a felsőbb tanulóknak aláírni, akik már mint bölcsészek, teológusok és jogászok folytatták tovább tanulmányaikat. Csak egy alkalommal, saját kezük írásával, nevüket és adataikat bejegyezve. Ez a saját kezű aláírás látható a lentebbi dokumentumban, ahol szülőhelyéül szintén Kiskőröst tüntette fel. 1841-ben az iskolai anyakönyvben szintén Kiskőrös szerepel a szülőhely rovatban.

Az eredeti dokumentumok a Dunántúli Református Egyház kerületi könyvtárában találhatók.

7. A város bizonyságlevele Mihályik György székálló legénynek

Petrovics István 1822. december 30-án Kiskőrösön tartózkodott, ekkor fizette be a kiskőrösi városházán az évi esedékes bérleti díjat.

1823. január 2-án Kiskőrös város bizonyságlevelet adott ki az ezután önállóan dolgozni akaró Mihályik György székálló legénynek arról, hogy február 1-jétől december 31-ig dolgozott Petrovics István mészárszékbérlő mellett. Petrovics mint munkáltató jelenléte itt is nélkülözhetetlen volt. A két dátum között minden bizonnyal a városban tartózkodott, mert 1823. január 1-jén volt fia keresztelője.

8. Petőfi és Szendrey Júlia házasságlevele

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia 1847. szeptember 8-án – megismerkedésük évfordulóján – kötöttek házasságot az erdődi várkápolnában. Szendrey Ignác, Júlia apja végig ellenezte a házasságot, a szertartáson sem vett részt. A család részéről Szendreyné és kisebbik lánya, Marika volt jelen. Kalos István erdődi plébános eskette össze őket, a tanúk Lauka József és Sass Károly voltak.

A házasságlevélben több fontos adat is szerepel. Az Életnemök, Származások és Lak hellyek rovat kitöltése bemondás alapján történt. Petőfi ebben a rovatban nőtlennek, félegyházinak és pesti lakosnak mondja magát. Júlia pedig hajadonnak és erdődinek. Az, hogy a „származások” nem a születés helyére vonatkozik, bizonyítja az is, hogy Szendrey Júlia neve mellett az „erdődi” szerepel. Vagyis a lakhely, nem pedig a születési hely, hiszen Júlia Keszthelyen született. Tehát Petőfi a „Félegyházi” bemondással a kiskunsági származására utalt, de ezt a szülőhelyre vonatkozó okmányolt vallomásnak feltüntetni nem lehet.”

A dokumentum a romániai Állami Levéltár Szatmár megyei részlegén található.

9. Egyéb tények és érvek a kiskőrösi születés mellett

Pest-Pilis-Solt megye 1872-ben elhatározta, hogy megvásárolja Kiskőrösön Petőfi szülőházát. 1873-ban egy kisebb bizottságot küldött Kiskőrösre, hogy hiteles adatokat szerezzenek a költő születési helyéről és a szülőházról.

A bizottság jelentést írt, amely tartalmazta azokat az okmányokat, amelyek Petőfi születéshelyét igazolják. Az iratcsomóban szerepel Petrovics István Kiskőrössel kötött mészárszék-bérleti szerződése, és az elszámolási lap, amelyen Petrovics az 1821. évi november és december hónapi haszonbért előre kifizette a városnak.

Ezek mellett megtalálható az a szerződés is, amit a tulajdonosokkal – Martinovics Pállal és Varga Terézzel – kötöttek, a ház fekvését feltüntető térrajz és Kiskőrösnek az a kijelentése, hogy „csak a kegyeletnek megfelelő célra” fogják használni. A megye által összeállított anyagban megtalálható még annak a 1872-ben kihallgatott 6 személynek a tanúvallomása is, akik eskü alatt vallottak Petőfi kiskőrösi születése mellett.

Aktualitásaink

Közelgő események

Megemlékezés Petőfi halálának 172. évfordulójáról.

Petőfi – szilveszter

Hagyományos Petőfi – szilveszter, kulturális és gasztronómiai programmal.

LogoKérdése lenne?

KERESSEN MINKET!