A világ első köztéri Petőfi-szobra

Kiskőrösön 1857-ben indult meg a Petőfi-kultusz tudatos építése, amikor Sárkány János evangélikus lelkész, Petőfi aszódi szobatársa és barátja közzétette a Vasárnapi Ujságban a kiskőrösi keresztelési anyakönyv adatait, amiben a költő keresztelését is bejegyezték. Ezt követően 1861-ben Ivánka Imre országgyűlési képviselő kezdeményezésére felkerült a házra a ma is látható tábla, tudatva, hogy itt született Petőfi Sándor.

A szoboravatás gondolata Kiss Lajos tímármester házavató ünnepségén fogalmazódott meg 1860-ban, ahol a községi elöljárók is jelen voltak. Blázy Lajos evangélikus lelkész ezekkel a szavakkal köszöntötte a vendégeket:

„… három esztendeje annak, hogy értésünkre jutott annak a bizottságnak a döntése, amelyik hivatott volt megállapítani Petőfi Sándor születése helyét. Azokból az adatokból, melyeket a bizottság nagy szorgalommal és ügybuzgósággal feldolgozott, megállapították, és hivatalosan kihirdették, hogy Petőfi Sándor Kiskőrösön született. (…) A mi mezővárosunk nagy szülöttének, Petőfi Sándornak még nincs emlékműve, szobra országunkban, ezért az iránta való megbecsülésünket és határtalan tiszteletünket fejezzük ki akkor, ha emlékének látható emlékművet, szobrot emelünk! (...) nekünk tehát elsősorban kötelességünk, hogy emlékét tőlünk telhetőleg megőrizzük, alakját szobor formájában állítsuk az élők és az eljövendő utódok szemei elé! Erre kötelez minket Petőfi dicsőséges emléke, és az a körülmény, hogy itt, Kiskőrösön született, itt keresztelte meg egyik elődöm, az akkori evangélikus lelkész.”
Adakozzunk tehát, szedjük össze azt az összeget, amelyből egy szerény emlékművet, egy kisebbszerű szobrot fel tudunk állítani…”

A lelkesítő beszéd után Zselló Lajos tanító sapkájába gyűlt össze a szoborállításra szánt adomány. A vendégek közül Adamics János és Kőrösi György szabómesterek vállalták, hogy Pesten megrendelik az alkotást Gerenday Antal kőfaragó mester műhelyétől.

A szobor 1861-re készült el, a megrendelők árujuk közé rejtve szállítottak Kiskőrösre. Az avatásra a fennálló politikai helyzet miatt csak egy évvel később, 1862 augusztusában kerülhetett sor. A szobrot az evangélikus iskola előtti téren helyezték el csendes, ám annál hazafiasabb ünnepség keretében.

Az alkotás kevésbé ellenálló homokkőből készült, ezért 1934-ben restaurálni kellett. A munkát szintén a Gerenday család vállalta térítésmentesen a költő iránti tiszteletből.

1953-ban Istenes József múzeumigazgató javaslatára leemelték a talapzatáról, és a mögötte lévő régi (csöngős) iskola falában helyezték el. Az épület lebontása után 1965-ben a szülőház hátsó szobájába került a szobor, majd 1969-ben a tartóoszlopára helyezve az irodalmi kiállításban kapott helyet. A 80-as évek óta a Petőfi szülőház udvarán látható. A legutóbbi felújítást 2003-ban a kiskunfélegyházi Bozóki-fivérek végeztek el Laczkó János megyei múzeumigazgató művészeti felügyelete mellett.

Petőfi Sándor mellszobra díszes talapzaton áll, amit a költészet jelképei, lant, koszorú, könyvek díszítenek. Felirata: Petőfinek 1861.

A műemlék jentőségét Sárkány János így fogalmazta meg a Vasárnapi Ujságnak küldött tudósításában: „Tudjuk mi jól, hogy Petőfinek az egész haza, a hon szívében, Pesten fog a hazához és nagyhírű fiához méltó emléket emelni,- de ez nem zárja ki, hogy Kis-Kőrös, Petőfi szülővárosa külön is ne bizonyítsa dicső fia iránti kegyeletét.”

A kiskőrösi szobor tehát helyi emlék, melyet a hazafias szellemű kiskőrösi polgárok emeltek saját költségükön Petőfi életműve, költészete iránti tiszteletük jeléül. A világ legelső Petőfi köztéri szobraként méltó helyet kapott kulturális örökség kategóriában a Kiskőrösi települési Értéktárban és a Megyei Értéktárban.

Aktualitásaink

Közelgő események

Megemlékezés Petőfi halálának 172. évfordulójáról.

Petőfi – szilveszter

Hagyományos Petőfi – szilveszter, kulturális és gasztronómiai programmal.

LogoKérdése lenne?

KERESSEN MINKET!